Kedvencek 2017 | Könyvek


Kedvencek 2017 | Könyvek

Az idei évben sajnálatos módon kevesebbet olvastam, azonban így is sikerült olyan könyveket kézbe vennem, amelyek kiemelkedőek voltak számomra valamilyen módon. Lássuk mely könyvek ragadták meg a figyelmem.



Oliver Bowden: Assassin's Creed könyvei
A tavalyi év során kezdtem el játszani az Assassin's Creed játékokkal. Az első választásom a Syndicate volt, mivel London és a viktoriánus kor a kedvenc témáim közé tartoznak. A története, a szereplők és a látványvilág is lenyűgözött, ezért úgy gondoltam, a könyveknek is adok esélyt. Idén sikerült is elolvasnom a Syndicatehez tartozó Alvilágot - melynek főszereplője a játékokból ismert assassin Henry Green -, illetve a Unity-hez kapcsolódó Egységet, aminél pedig Elise életébe nyerhetünk betekintést. Mindkét regény önállóan is megállja a helyét, azonban a játék ismeretével még élvezetesebbé váltak. Izgalmas cselekményükkel igazán érdekfeszítővé teszik az olvasást.




Brittainy C. Cherry: Lebegés
New Adult kategóriában mindig sikeresen mellényúlok, de mégis próbálkozom újabb és újabb regényekkel. Néha úgy érzem szükségem van egy egyszerűbb, klisékkel teli regényre, amit egy-két délután alatt el tudok olvasni. A Lebegésről igazán jókat hallottam, ezért adtam is neki egy esélyt. S egyáltalán nem bántam meg.
A történet két megtört szívű felnőttről szól, akik egymásban lelnek újra boldogságra, s tanulnak meg újra lélegezni. Gyönyörű történet volt, s a folytatása - ugyan nem fogott meg ennyire - is hasonlóan kiváló.





Marjane Satrapi: Persepolis
Marjane Satrapi képregényének adaptációját még évekkel ezelőtt láttam, de már akkor tudtam, hogy nekem ezt a könyvként is el kell olvasnom. A Közel-Kelet történelme távol áll tőlem, nem csak tájékozódás, de érdeklődés szintjén is, azonban a Persepolis teljesen magával ragadott. Olyan érzés volt, mintha én is Marjane és családjával lennék, a történetvezetés annyira hétköznapi és annyira emberi, hogy néhol könnyeket is csalt a szemembe.


V.E. Schwab: Egy sötétebb mágia
Külföldi booktuberek áradozását látva, úgy éreztem, hogy illene nekem is utánanéznem ennek a trilógiának. Nos, ennek a "körülnézek Google-on, hogy miről szól" dolognak az lett a vége, hogy teljesen szerelembe estem. A trilógia köteteit egymás után olvastam el, egyszerűen letehetetlenek voltak. A Potter-generáció tagjaként felnőve, egy olyan mágiával átitatott, badass szereplőkkel rendelkező történetet kaptam, amelybe könnyű volt beleszeretni. Arról nem is beszélve, hogy a cselekmény III. György uralkodása alatt és egyszerre négy, különleges Londonban játszódik! Teljesen adott volt, hogy odáig leszek érte.
Értékelés itt.



Margaret Atwood: Boszorkánymagzat

Atwoodtól egy évvel ezelőtt elkezdtem olvasni egy könyvet, az azonban sajnálatos módon nem ragadott magával. Ez A vihar átdolgozás azonban teljesen lenyűgözött. Az írónő olyan zsenialitással dolgozza fel Shakespeare híres komédiáját, hogy letehetetlen volt számomra letenni a regényt.
Ha elszeretnétek olvasni, lenne egy jó tanácsom: érdemes közvetlen előtte elolvasni az eredeti A vihart, így még jobban észrevehetitek a hasonlóságokat.
Azonnal tudni akartam, hogy mi lesz a vége, hogyan állítja párhuzamokba Shakespeare karaktereit a sajátjaival. Fantasztikus adaptáció volt.





Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Kisebb koromban egyáltalán nem szerettem ezt a regényt. Az idei évben azonban a Pál utcaiaik és a vörösingesek története a kedvencemmé vált.
Értékelésért kattintsatok ide.




Alessandro Baricco: Selyem
Cselekményét tekintve nem feltétlen az én ízlésvilágomhoz tartozik ez a történet. Azonban a szavak, melyekkel Baricco mesél, szabályszerűen zenélnek. Olyan ez a könyv, mint egy tánc: egy francia selyemhernyótenyésztő tánca egy japán nővel, akivel a szerelmük sosem teljesedik ki. Az elfojtott vágyak tánca ez, melynek zenéjét a szomorúság játssza, mindez gyönyörű selyembe csomagolva.





Juan Díaz Canales - Juanjo Guarnido: Blacksad
A lista utolsó regénye egy képregény, mely antropomorf állatokkal meséli el történetét. A noir stílusú, fiktív 1950-es években játszódó elbeszélés főszereplője Blacksad, egy fekete macska, aki detektívként dolgozik. Főhősünkkel tartva tetthelyek, gyilkosságok és nyomozások kellős közepén találjuk magunkat.
Kifejezetten tetszett, hogy a későbbi számokba az alkotók bevonták a rasszizmus és a kommunizmus témaköreit is. A képregény különlegességét nem csak témaválasztásai, hanem a gyönyörű rajzai is adják.




Így szól hát az én listám. Nektek mik voltak a kedvenc könyveitek idén?

No comments:

Post a Comment