Dorian Gray



Dorian Gray | NK Bookclub



Az NK Bookclub áprilisi első olvasmánya Oscar Wilde - Dorian Gray arcképe című regénye volt.
A művet először 1890 nyarán publikálták a Lippincott-i magazinban. A magazin szerkesztője Wilde tudta nélkül törölt a kéziratból ötszáz szót, mert túl erkölcstelennek tartott néhány jelenetet. A teljes, javított kézirat 1891-ben látott napvilágot.
A regény főszereplője Dorian Gray, aki saját ifjúságának és szépségének megszállottja lesz és semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy örökké tökéletes maradjon: egy meggondolatlan pillanatban azt kívánja, hogy bárcsak, a róla készült festmény öregedne helyette. Kívánsága valósággá válik, de mégis mit ér a test szépsége, ha a lélek belül rothad?
Oscar Wilde a viktoriánus kor egyik kiemelkedő írója volt.
Tematikái közé tartoztak a korrupció, a zsarolás, a kicsapongás és a homoszexualitás kérdései. Az ír származású művész pályáját sikerek követték végig, egészen addig, míg a saját neme iránti vonzódása botrányt nem okozott. Wilde neve ezzel tabuvá vált és börtönbe került. Halála után ismerték el munkásságának nagyszerűségét.

Értékelés (Nóri blogján is olvasható): 


K: A Dorian Gray egyike azoknak az olvasmányoknak, amelyeket a legjobban vártam a könyvklubban. Oscar Wilde-tól ezelőtt még nem volt szerencsém olvasni, de megnyerő stílusáról már sokat hallottam - amely a Dorian Grayben is szépen megjelenik. A történet ugyan nem tartogatott váratlan fordulatokat, ugyanis már jól ismertem, de így is érdekes volt elmélyedni a viktoriánus kori Londonban játszódó regény világában.

N: Oscar Wilde műveinek olvasása nálam is sokat váratott magára. A boldog herceg című meséjét gyerekként rengetegszer hallottam, és nagyon szerettem, aztán később több műve is várólistás lett. Nagy elvárásaim voltak a Dorian Gray-jel kapcsolatban, és nem csalódtam. Oscar Wilde hanyag eleganciával tárja elénk egy lélek romlásának történetét.

K: A regény középpontjában ugyanis Dorian Gray áll, akit naiv, vonzó ifjúként ismerhetünk meg a történet kezdetekor. A fiú ekkor éppen modellt áll egy festőnek, aki egyben legközelebbi barátja is - Basil Hallwardnak. A portré elkészültekor találkozik Lord Henry Wottonnal, aki hedonista világlátásával nagy hatást gyakorol rá. Dorian a férfi befolyása miatt önön szépsége és ifjúsága rabjává válik, amely a vesztét okozza.

Dorian Gray (2009)

 
N: Dorian bukásának történetét felkavaró olvasni, főleg azért saját magunk lehetséges vesztét is megláthatjuk benne. Döbbenetes már maga az elképzelés, hogy az embert milyen romlottságba taszíthatja a túlzott hiúsága. A társadalomkritika és magának az emberi lét kritikájának könyve ez a mű. Wilde szarkazmusa és cinizmusa itatja át a lapokat, és úgy gúnyol ki minket, hogy nekünk ez  végéig jóformán fel sem tűnik.
A súlypontok nagyon jó helyen voltak, mindegyiket megrázó volt olvasni, minden mondat hagyott bennem valami nyomot; némelyiken nevetnem kellett, de akadt, amelyik kifejezetten nyomasztó gondolatokat ébresztett bennem.

K: Oscar Wilde ravaszul rejti el ezeket a kritikákat a regényben, amelyek valóban egyszerre szórakoztatnak és borzasztanak el. Kiválóan mutatja be, hogy milyenek is az emberek valójában: örökké tartó szépségre és ifjúságra vágynak, melyekért akár a lelküket is feláldoznák és erkölcsös életmódjukat feladva, inkább a bűnös élvezeteket választanák.
A három főbb karakter jellemvonásai kifejezetten tetszettek. Ott volt Dorian, aki egy ártatlan fiúból erkölcstelen férfivá válik, Henry, akinek cinizmusa végigkíséri a narratívát és Basil, aki egy igazán kedves karakter. Ő az aki félti és szereti ugyan Doriant, ám nem tudja őt megmenteni.

Penny Dreadful (2014-2016)

N: Szerettem azt, hogy ez a három szereplő olyan tökéletesen egészíti ki egymást. Mintha Wilde az emberiség összes erényét, de főleg gyarlóságát belesűrítette volna Dorian, Lord Henry és Basil karakterébe. És itt azt is meg kell jegyezni, hogy mindezt nagyon egyszerűen éri el. Nem mutat meg mindent, épp csak sejtett, fél szavakban közöl piszkos részleteket, még sincs az embernek hiányérzete. Mert az egész nagyon jól felépített. Az, hogy mit képzelünk a sorok mögé, és meddig követjük Doriant a lelki romlottságba, már a mi fantáziánkon múlik.
Oscar Wilde regénye tehát egyértelműen örökérvényű alkotás, amit egyszer feltétlenül el kell olvasni. :)

K: Ez nekem is tetszett, hogy Wilde végig csak sejtet, olyan volt, mintha mi dönthettünk volna arról, hogy Dorian mennyire veszti el erkölcsösségét.
Morális kérdésekben egyébként az is tetszett, hogy Dorian mennyire kilátástalannak látja a helyzetét a végén, nem hisz abban, hogy a lelke megmenthető lenne. Teljesen átadja magát a romlottságnak, míg Basil a lelkéért imádkozna, de vajon nyerhet-e egy lélek ennyi szégyenletes tett után megbocsátást?
Én is csak ajánlani tudom ezt a regényt mindenki számára, garantáltan érdekes olvasmányra lel benne. :)



Adaptációk
Az első adaptáció 1910-ben jelent meg, Axel Strøm feldolgozásában: a rendező egy dán némafilmet készített Wilde regényéből. A könyvből huszonnégy darab filmes feldolgozást, illetve tizenhat színházi adaptációt készítettek összesen. A filmek közül nekem személyes kedvencem a 2009-es adaptáció Oliver Parker rendezésében és Colin Firth (Lord Henry Wotton), valamint Ben Barnes (Dorian Gray) főszereplésével. Csak ajánlani tudom.