Állatfarm

July 28, 2018




NK BOOKCLUB | Állatfarm

Az NK Bookclub júliusi első olvasmánya George Orwell - Állatfarm című kisregénye volt, ami 1945-ben jelent meg először Tündérmese alcímmel. A szatirikus regény egy angol farmon játszódik, ahol az állatok fellázadva a zsarnok gazdájuk ellen elűzik őt. A kezdeti szabadságot hamar felváltja a kemény diktatúra és az állatok soraiból kerül ki új elnyomójuk. A mű a Szovjetunió történelmének kiparodizálása, ezért megjelenése után évekig tiltólistán szerepelt.


Az íróról
George Orwell (eredeti nevén: Eric Arthur Blair) brit író, kritikus újságíró a XX. századi irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Első könyvét 1933-ban publikálta, ami Párizsban és Londonban töltött csavargói éveiről szólt.
Műveiben gyakran foglalt állást politikai nézeteiről. Leghíresebb műve az 1984, ami Anglia disztópikus jövőképét írja le.



Értékelésünk


K: Vannak olyan regények, amiknek a mondanivalója időtlen. Az Állatfarm is ezen alkotások közé tartozik. Orwell munkássága ugyan nem volt ismeretlen számomra (ezt a művét is olvastam már), de ez egyáltalán nem vont le az élményből, pont ugyanolyan felkavaró és zseniális volt, mint első alkalommal.

N: Orwell nálam sajnos sokáig volt várólistás. Sokszor tervbe vettem, de aztán valahogy nem került rá sor, így örültem, hogy ő is felkerült a listánkra. Az Állatfarm egyik zsenialitása abban rejlik, hogy írója egy nagyon komoly társadalmi témát szinte mesebeli környezetbe ágyaz. Az elején tényleg olyan, mintha egy állatok közt játszódó, izgalmasnak ígérkező gyerekkönyvbe csapnánk bele, de ez az érzés hamar megváltozik. Ahogy oldalról oldalra haladnak az események, egyre inkább ráismerünk a világra, amiben élünk, a sztereotípiákra, amik körülvesznek, és mindez idővel nem csak megdöbbent, de meg is rémiszt, mert, ahogy Kriszti is írja, ez a történet időtlen, és rólunk szól. A cselekmény játszódhatna bármely múltbéli diktatúrában, de akár napjainkban vagy a jövőben is, és ez ijesztő.

K: Orwell szépen vezeti fel ezt a világot és navigál minket a demokrácia és a függetlenség eszméitől a teljes diktatúráig. Ehhez nem csak a cselekmény, de a karakterek is hozzájárulnak. Mindannyian egy adott csoportot/személyt képviselnek (Napóleon pl. Sztálinnak az alteregója), az akkori - sőt igazából bármelyik - társadalom sztereotípiái.
Az Állatfarmban nem is az a legmegdöbbentőbb, hogy az állatok viselkedése hogyan változik az elméletileg egyenlő társaik iránt, hanem az a fajta kegyetlenség, amivel ezt Orwell megjeleníti. Képtelenség nem párhuzamot vonni az emberek egymás iránt tanúsított igazságtalanságai között.

N: Az egyes állatfajok más-más sztereotípiát jelenítenek meg, általában olyat, amilyen tulajdonságot sokszor társítunk mi is az adott állathoz, szóval az egész összkép egy remekül megalkotott metafora . Ahogy haladunk előre a cselekményben egyre inkább kiütköznek ezek a jellemek, miközben elhatalmasodik a farmon a diktatúra. Kifejezetten nyomasztó volt az is, hogy az állatok csak mennyire későn kezdenek ráeszmélni arra, hogy egyik elnyomó hatalom markából a másikba kerültek. És nem azért meghökkentő, mert meglepetésként ér, hanem, mert mindez pontosan így van a valóságban is, és ez az alig 100-120 oldalnyi kisregény kegyetlen görbe tükröt tart elénk.

K: Nos igen, mindig sokkal rosszabb érzés olyan regényt olvasni, amit a valóság írt. Nem csodálom egyébként, hogy anno tiltólistán szerepelt ez a könyv, elég erős kritika van benne, amit nem igazán néztek akkoriban jó szemmel. Rövidsége, de annál mélyebb mondanivalója miatt mindenképp csak ajánlani tudom elolvasásra. Kiemelkedő alkotás, aminek zsenialitása örökérvényű.



Adaptációk
1954-ben rajzfilmet, 1999-ben pedig élőszereplős filmfeldolgozást készítettek belőle, John Stephenson rendezésében. Aktualitását a mai napig nem vesztette el.
Frissítés: A Netflix nemrég jelentette be, hogy Andy Serkis rendezésében adaptációt készítenek a regényből.

You Might Also Like

0 megjegyzés